Cikkek
Dr. Lelkes János / A vegyszer adagolásos öntözés néhány gyakorlati kérdése
A csepegtető öntözés a gyümölcs- és zöldségtermesztési technológiák fontos technológiai eleme. Számos termelő különböző módszereket alkalmaz a termés koraiságának fokozására, a termés mennyiségének és minőségének piaci időzítésére, nevezetesen az érés gyorsítására vagy lassítására. Ezeknek a különleges termelési céloknak az elérésére kiváló termesztéstechnikai eszköz a vegyszer adagolásos öntözés, idegen szóval a chemigáció. A csepegtető öntözés köztudottan számos előnnyel rendelkezik, amelyet a vízben szegény tájakon lehet legjobban kihasználni. Megközelítően fele annyi öntözővíz szükséges, mint a hagyományos esőztető öntözésnél A növények tápanyag ellátási módszere is jelentős költség megtakarításokat eredményezhet azzal, hogy a növényállomány aktuális igénye szerint történik a tápanyag kijuttatás. A tápoldatos öntözés közvetlenül a gyökérzónába juttatja a törzsoldatba előzetesen bekevert makro és mikro elemeket, megfelelő hígítás után az adagolás éppen olyan pontos és egyenletes, mint maga a csepegtető öntözés. A tapasztalatok szerint több termés és jobb piacképességű áru termelhető, miközben 20-50% lehet a hagyományos technológiához viszonyított műtrágya megtakarítás. A vegyszer adagolásos öntözés technológiai veszélyeket is hordoz. Megnő a vízben eredetileg oldatban lévő ásványi anyagok kicsapódásának és az alga- és baktérium telepek kialakulásának a veszélye. Ezek a körülmények a csepegtető elemeket eltömíthetik, ami elrontja mind a csepegtető öntözés, mind a tápoldatozás fentebb részletezett előnyeit. Ezért a vegyszer adagolásos öntözést az öntöző rendszer karbantartására, tisztítására és regenerálására is fel kell használni az eltömődési kockázatok mérséklése miatt. A vegyszer adagolásos öntözés összefoglaló név. Legáltalánosabban a tápoldatos öntözés kifejezésére értelmezik, de ahol a környezetvédelmi jogi körülmények megengedik, ott növényvédelmi beavatkozásokra is lehet használni. Az eltömődések megelőzésére használatos technológiát savazásnak illetve klórozásnak is nevezik, attól függően hogy foszforsavat, kénsavat, sósavat, nátrium hipokloridot esetleg klórgázt kevernek a vízbe. Az öntözővíz szűrése fontos technológiai feltétel a szilárd ( homok, agyag ) részecskék kiválasztására és a vízben élő organizmusok felfogására. A savazás és a klórozás pótlólagos eltömődés megelőzési tevékenység, amit nagyon kockázatos és költséges dolog elhanyagolni és a rendszeres karbantartásoknál nem figyelembe venni. Ez a gondatlanság különösen akkor bosszulhatja meg magát, ha a növénytáplálásra olyan műtrágyákat oldunk fel, amelyek mennyiségi szempontból ugyan kielégítik a növényállomány tápanyagigényét, de minőségi oldalról nézve esetleg segítik a kristályosodási folyamatokat, tehát az eltömődést. A tápoldatos öntözés bevezetése valójában a kiváló minőségű és a tápoldatos öntözésre a helyi laboratóriumi vizsgálatok szerint is megfelelő műtrágyák melletti elkötelezettséggel kezdődik. A mikroöntöző telepek vegyszer adagolásos öntözésre való berendezkedése műszaki kérdés is. Be kell építeni a rendszerbe egy tápoldat adagoló injektort, amely a különböző minőségű és összetételű törzsoldatokat tartalmazó tartályokból az öntöző vízáramba fecskendezi azok tartalmát. Külön töménység (EC) és savasság (pH) mérésére alkalmas műszereket kell a rendszerbe építeni az oldat minőségének ellenőrzésére. Legtöbbször erre a szerepre számítógépes automatát használnak, ami kizárja a költséges tévedések és környezeti szennyezések lehetőségét. A műszaki szempontok mellett néhány biztonságtechnikai körülményre is figyelemmel kell lenni. Ezek egyike, hogy visszacsapó szelepeket kell beépíteni amelyek kizárják a vízforrás törzsoldattal való szennyezhetőségét, légbeszívó szelepet kell beiktatni, amely kizárja a törzsoldat tartályokból a szifon hatásra történő leszívást. A sikeres üzemeltetéshez kalibrálni kell a rendszert, lényegében pontosan meg kell mérni az öntözőtelep nyomás – térfogatáram jellemzőit az egyenletes tápoldat minőség biztosítása miatt. Folyamatosan be kell tartani a vegyszerek használatának biztonságos szabályait nehogy sérüléseket, vagy más egészségügyi problémákat kelljen kezelni. Szarvas, 2002. június dr Lelkes János tudományos tanácsadó |
