Cikkek
Dr. Lelkes János / Szórófejek az ültetvények öntözéséhez
Az öntözést a köztudatban leggyakrabban úgy ítélik meg, hogy ha nem esik az eső akkor öntözni kell. Valójában sokkal bonyolultabb a dolog, mert még a szakszerű öntözéses gazdálkodás körülményei között is előfordulhat, hogy esős körülmények között is öntözni kell. Ne gondoljunk másra, csak a tápoldatos öntözési technológiákra, ahol a pontosan adagolandó tápanyagokat esős időben is ki kell juttatni öntözővízzel, vagy arra, hogy a fejlődő gyümölcs minőségi, piacossági, eltarthatósági tulajdonságait kívánjuk az öntözéssel befolyásolni. Magyarországon a rendszerváltás után az öntözésnek, mint agrotechnikai műveletnek a szükségszerűsége a viták kereszttüzében van. Abban általában mindenki egyetért, hogy öntözni csak nagyon magas termelési színvonalon érdemes és kizárólag kiváló munkaminőséget biztosító berendezésekkel szabad. Az öntözésre vállalkozók abban leszhek érdekeltek, hogy az öntözőberendezésük lehetőség szerint több technológiai műveletet tudjon. Ezért gyakori a vita és a nézeteltérés abban, hogy a klasszikus felületi vagy esőztető berendezéseket, vagy a csévélhető és lineár technikát illetve a precíziós technológiákba sorolható mikroöntözési módszerek kerüljenek e bevezetésre. Ez utóbbiak közül a szórófejes mikroöntözés egyre inkább előtérbe kerül, különösen amióta kisérletekkel is bizonyították, hogy az ültetvények gyökerezése, talajban való eloszlása kedvezőbb, mint a csepegtető elemekkel végrehajtott vízadagolás esetén. A tápoldatozási technológiáknál a gyökér felületének növelése alapvető követelmény ami szintén a mikro szórófejeket helyezi előtérbe. Nagyon fontos agrotechnikai tényező az öntözővízzel befolyásolt mikroklíma, amit szintén a szórófejes megoldás szabályoz hatásosabban. Az esőszerű mikro öntözés, kevésbé érzékeny a víz minőségére azonban több vizet és nagyobb nyomást igényel a csepegtetésnél. Ebből következően nagyobb csőátmérőkkel kell számolni, ami a beruházást és az üzemeltetést költségesebbé teszi. Szerkezetileg az 5 – 6 m átmérő benedvesítésére alkalmas mikro szórófejek mellett az 1 – 2 m nedvesítési átmérőjű porlasztó szórófejek mellett is lehet dönteni. Ezek a „ sprayer” – ek az ültetvényekben élettani hatásukat tekintve a csepegtetőkhöz állnak közelebb. Mindkét szórófejes megoldást a lomb alatti öntözésre alakították ki. Rendszerint valamilyen leszúrható tüskére erősíthető kivitelűek és a vízellátó szárnyvezetékből mikro csövekkel láthatók el vízzel. Az ültetvény sorköz művelése zavartalanabb, ha mind a vízellátó szárnyvezeték mind a szórófej lomb alatti támrendszerre kerül ahonnan a lógó szórófejek a talaj felett min. 50 cm – re üzemelnek. Találkozhatunk olyan támrendszerrel is amely a lombkoronában húzódik végig és a mikro szórófejek a lomb között porlasztják szét a vizet, és a keletkező jelentős hűtő hatás a virágzás késleltetése vagy a hatékonyabb klimatizálás miatt kedvelt. Az esőszerű ( porlasztásos ) mikro öntözésnél első lépésben a rendelkezésre álló víznyomás és a szükséges vízhozam ismeretében lehet fúvóka méretet, az öntözés céljának ismeretében pedig szórófej szerkezetet ( típust ) választani. A gyártók katalógusai jól elkülönítik a lomb alatti, a növényállomány feletti, a párásító, az általános mezőgazdasági célú vagy más kialakítású, pl. szektoros szórófejeket. Ellenőrizni kell a teljesítmény táblázatokat, de nem árt, ha referenciaként elfogadott üzemelő- vagy minősítő helyről, esetleg regisztrált szaktanácsadótól kerül birtokunkba az adott gyártmányról információ. A fagy elleni védekezés máig legbiztosabb módja a fagyvédő öntözés. De ahhoz, hogy a védelem megfelelő hatékonysággal működjön, számos szempont és tényező összehangolt alkalmazása, különösen szigorú technológiai fegyelem szükséges. Erre a célra szintén szórófejes öntözést alkalmaznak, azonban a szórófejeket a lomb fölé kell helyezni. Ebből eredően a vízellátó, tápoldatozó mikroöntöző szórófejek erre a célra kevésbé alkalmasak. Fagyvédelemre a szokványos öntözéstől függetleníthető, nagy teljesítményű csőhálózat és 10 – 20 m hatósugarú szórófejeket kell tervezni. Az ültevény beruházások rendszerint tartalmazzák az öntöző rendszer beruházás tételeit is, amelyet – az eddigi gyakorlat szerint - a mezőgazdasági kormányzat támogatott. Nem lenne szabad megfeledkezni a szórófejek üzemellenőrzésének modern műszeres, számítógépre alapozott naplózásának beruházási tételeiről sem, mert ezek nélkül jóval nagyobb üzemeltetési eredetű károk keletkezhetnek, mint amilyen beruházási megtakarítások. Szarvas, 2004-02-19 dr Lelkes János, öntözési szaktanácsadó 30 903 37 38 |
