Cikkek


Dr. Lelkes János - Gombos Edit / Kertészeti kultúrák szórófejes öntözése

Az idei tavasz figyelmeztetett a lehetséges aszály mértékére, amely különösen a kertészeti kultúrák termését veszélyezteti mind mennyiségi és minőségi szempontból. Sok helyen vészhelyzet állt elő, amelynek kezelésére a gazdák minden lehetséges öntözési eszközt mozgósítottak, ezek között a modern gépesített áttelepítésű, az idénystabil kiépítésű és az öntöző automaták mellett a hagyományos és a provizórikus megoldásokat is. Szemléltető ábránkon egy klasszikus hordozható öntöző berendezés rajzát mutatjuk be, amelyek a hajdani kertészetek meghatározó eszköze volt egyszerűsége, működési és technológiai rugalmassága miatt. Valójában a mai modern kertészeti öntöző hálózatok is ugyanezen technikai sémát követik természetesen korszerűbb anyagok és gyártási technológiák alkalmazásával.

A szivattyú (1) meghajtása ma rendszerint elektromos, nem csak a jobb hatásfok energetikai előnyei miatt, de a napjainkban már elengedhetetlen automatizálási lehetőségek miatt is. A szívócső (2), a szívókosár (3), a légtelenítő (4), a fojtószelep (5) és a tápoldatozó ( 6,7,8) együtt az automatikával (mai kifejezéssel controller) olyan központi gépi erőforrás amely lehetővé teszi, hogy az öntözött tábla különböző pontjaira a növényekhez jusson az öntözővíz.
Ehhez fővezetéket (a,b) és mellékvezetékeket (c) kell szerelvényekkel (9,10,11) telepíteni, amelyek együtt a szórófejek mechanikai és hidraulikus kapcsolatát is biztosítják.

A növényállomány vízigényének kielégítése a szórófejek vízszétosztásának mennyiségi és minőségi tulajdonságain múlik. Ezeket alapvetően áramlástani összefüggések határozzák meg, azonban az üzemeltetés során alapvetően a talaj termékenységének megőrzésére, a talajvíz szennyeződésének és az erózió megakadályozására figyelemmel kell lenni. A szórófejek feladata az, hogy meghatározott térfogatáramot megfelelő csapadék intenzitással és cseppnagysággal egyenletesen adagoljanak ki az öntözött területre. A jó szórófej legyen egyszerű szerkezetű, olcsó, korrózió mentes, hosszú élettartamú, könnyen szállítható és szerelhető, a mozgó részek egyenletesen és üzembiztosan működjenek, az agrotechnikai és fizikai követelményeket széles nyomás tartományban elégítsék ki, a nyomási energiát jó hatásfokkal alakítsák át sebesség (vízsugár) energiává.
A
Az üzemeltetés legfontosabb üzemi paramétere a csapadékintenzitás, ami az időegység alatt egy területegységre jutó térfogatáramot jelent. A különböző talajokon a gyakorlatban nem célszerű az átlagos csapadékintenzitás értékével az alábbiakat túllépni:

Homok 19-25 mm/óra
Homokos vályog 12-19 mm/óra
Agyagos vályog 12mm/óra alatt
Agyag 10mm/ óra alatt

A terület lejtése is korlátozó tényező és a fenti értékeket az eróziós kártétel megelőzése érdekében csökkenteni kell:

Lejtés % átlagos csapadék intenzitás %

0-5 0
6-8 20
9-12 40
13-20 60
20 % felett 75

Szeles körülmények között a vízszétosztás egyenletességének növelése és a véletlenszerűen adódó csapadékintenzitás csúcsok elkerülése miatt csökkenteni kell e szórófejek szórási sugárban kifejezett, egymáshoz viszonyított telepítési távolságát:

Átlagos szélsebesség kötés csökkentés négyzetes kötés háromszög kötés

Km/óra % a b a b

0-3 90 1,3R 1,25R 1,35R 1,60R
3-7 85 1,2R 1,20R 1,30R 1,50R
7-10 80 1,2 R 1,10R 1,20R 1,40R
10 felett 70 1,1R 1,0R 1,10R 1,20R

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kötésméretek csökkenése a lefedett terület csökkenéséhez vezet és ez növeli az átlagos csapadékintenzitást:

Átlagos szélsebesség kötés csökkentés terület csökkenés intenzitás növekedés

Km/óra % % %

0-3 -8 -16 +16
3-7 -14 -28 +28
7-10 -20 -40 +40
10 felett -30 -60 +60

Az esőztetés minőségét gyakran az un H/R viszonyszámmal jellemzik, ahol a H a szórófej csatlakozásánál mérhető víznyomás méter (!) mértékegységben és R a szórófej méréssel meghatározott szórási sugara. Az irodalom szerint ha H/R értéke 0,9-1,1 akkor a porlasztás mértéke megfelelő, a lehulló cseppek a növényzetet nem károsítják és a talaj felszíne nem tömörödik. Ha ez az érték több mint 1,1 akkor túl finom cseppek keletkeznek, és ennek következtében növekszik a párolgási és a légáramlás/szél okozta elsodrási veszteség.

Nem kívánunk a további üzemi paraméterek elméleti hátterével foglakozni, csak utalunk arra, hogy a legfontosabb összefüggések, a nyomás-térfogatáram-hatósugár paraméterek minden gyártmány katalógus adatát képezik, amelyekből a kötésméretek, az átlagos csapadék intenzitás, az egy szárnyvezetékre szerelhető szórófejek darabszáma meghatározható. A kiadagolandó vízborítást egyik oldalról a növényállomány vízszükséglete, másik oldalról a csapadék intenzitásból következő öntözési időtartam határozza meg.


Szarvas, 2007-05-22 dr Lelkes János szaktanácsadó
Gombos Edit projekt asszisztens